BCG mátrix

A BCG mátrix a termékek és szolgáltatásoknál azok növekedési potenciálja és piaci részesedése alapján vizsgálódik és helyezi el őket egy kétdimenziós mátrixban.

Segítségével a vállalat képessé válik

• a termékek és szolgáltatások életciklusának áttekintésére,
• a termékek és szolgáltatások piaci helyzetének feltérképezésére,
• az optimális termékportfólió kialakítására

A vállalat a termékeket 2 szempont szerint osztályozza és helyezi el a következő 4 kategória valamelyikébe:

• Sztárok (Star)
• Kérdőjelek (Question)
• Fejőstehenek (Cash Cow)
• Döglött kutyák (Dog)

Sztárok
A sztárok a piacon a legjobb pozíciót betöltő termékek, magas piaci részesedés és magas piaci növekedés jellemzi őket, jelentős a kereslet irántuk.

Kérdőjelek
A kérdőjelek azok a viszonylag új termékek, amelyeknek még alacsony a piaci részesedésük, s a gyors piaci növekedés lehetősége jellemző rájuk. Érdemes alapos elemzés alá vonni a terméket, s ezt követően dönteni a termék sorsáról (beruházás, kivonás)

Fejőstehenek
A fejős tehenek kategóriába tartozó termékek piaci részesedése magas, azonban a piaci növekedésre már nem jellemző a magas érték. Fontos, hogy e termékek megtartsák erős piaci pozíciójukat, s a vállalat kihasználja a még bennük rejlő lehetőségeket, ugyanakkor a termékhez kapcsolódóan már nem érdemes új beruházásokat indítani.

Döglött kutyák
A döglött kutyák olyan termékek, amelyeknek sem a piaci részesedése, sem a piaci növekedési lehetősége nem kielégítő.

Linkek:

http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=feature&id=42615

http://en.wikipedia.org/wiki/Growth-share_matrix

Tovább...

Jutalék kalkuláció Excelben

Szeretne (többet) eladni, újabb ügyfeleket, több hasznot hozó szerződést? Hacsak Ön nem egy született értékesítő, akkor szüksége lesz egy szakemberre, aki ezt megteszi Ön helyett.

Lehet már fel is vette legújabb emberét, megállapodtak a fizetésben. Valószínűleg tiszta jutalékos rendszerben alkalmazza, de az is lehet, hogy fix fizetést + jutalékot kap emberünk a munkájáért. A két változatban közös, hogy meg kell határozni a jutalék kifizetésének alapjául szolgáló szabályokat.

A legegyszerűbb ösztönzési formulát kiszámíthatjuk úgy, hogy vesszük az adott termék értékesítésének bizonyos százalékát, és azt fizetjük ki az értékesítőnek. (Árbevétel * Jutalék%) Ez jól működik akkor, ha az értékesítőnek kicsi, vagy nincs mozgástere az ár meghatározására.

Ha az értékesítőnek nagy a mozgástere az ár meghatározására (és ezen nincs vezetői kontroll), előfordulhat, hogy olyan alacsony árrést határoz meg, hogy egy forgalomhoz kötött fix jutalék% veszteséget termel a cégnek. Sokszor ez fel sem tűnik, hiszen itt nemcsak a közvetlen költséget (anyagköltség, értékesítői jutalék, stb.) kell hogy fedezze az árrés, hanem a szervezet társosztályainak adott termékre/szolgáltatásra jutó működési költségeit is. (A tulajdonos profitjáról nem is szólva :-) ) Ezeket termék szinten számszerűsíteni nehéz.

Mi a helyzet abban az esetben, ha az értékesítőnek nem az új ügyfelek felkutatása és a közvetlen értékesítés a feladata, hanem egy már meglévő állomány gondozása? Ezek az ügyfelek jobbára maguktól is rendelnek, és szinte lehetetlen meghatározni, hogy az értékesítés melyik részére volt ráhatása az ügyfélmenedzsernek. Olyan értékesítés után pedig nem szeretnénk fizetni, amelyben nem működött közre.

Vagy akár olyan (időszakos) feladatok elvégzésére is utasíthatjuk üzletkötőnket, amely közvetlen plusz árbevételt nem fog hozni. Ilyen lehet az adminisztrációs munka (ügyféllátogatások és telefonbeszélgetések témája, értékesítési előrejelzések, stb.) minél pontosabb elvégzése, amit szintén honorálni illik. Ekkor azt mondjuk, hogy erre van a fix fizetés, vagy beépítjük a jutalékrendszerbe.

Az értékesítő számára motiváló és egyben a vállalat számára is hasznot hozó jutalékos rendszer kialakítása komplex feladat lehet. Ha ez már megvan, akkor a következő lépés az eredményesség visszamérésének kialakítása, illetve magának a jutaléknak az elszámolása.

A jutalékok elszámolását - a motivációs csomag bonyolultságától függően - többféleképpen meg lehet oldani.

• Ha a forgalomtól függ a jutalék, és a jutalék meghatározásának logikája nem bonyolult és időben állandó, illetve a használt vállalatirányítási rendszer már tartalmaz is ilyen modult, célszerű azt használatba venni.
• Ha sok paramétertől függ a jutalék mértéke és nagyon sok értékesítőnek/ügynöknek kell jutalékot számolni, akkor egy kifejezetten a jutalékszámításra kifejlesztett szoftvert érdemes vásárolni.
• Minden másra ott az Excel. :-)

Amennyiben úgy látja, hogy az első 2 opció nem megfelelő/alkalmazható, de nem tudja, hogyan kezdjen neki egy ilyen rendszert táblázatkezelőben kialakítani, akkor Ön most jó helyen jár!

Ha kíváncsi és érdeklődik, hogy milyen lehetőségek vannak egy Excel alapú jutalékszámítási rendszerben, nyugodtan keressen meg kérdéseivel.

Tovább...

WITH AS használata az SQL lekérdezésekben

Amennyiben azzal szembesülünk, hogy a SELECT utasításunk átláthatatlanná vagy nehezen olvashatóvá vált a beágyazott SQL lekérdezések (subquery) miatt, akkor érdemes fontolóra vennünk a WITH AS használatát.

Mit tud a WITH AS?

Segítségével az SQL lekérdezésünkből kiemelhetjük a beágyazott lekérdezéseket, és helyettük egy 'alias'-szal, egy névvel hivatkozhatunk rájuk. Pont úgy, mintha tábla vagy view lennének. Ez tapasztalataim szerint meggyorsítja a komplex lekérdezések futtatását, átláthatóbbá teszi a SELECT utasítást.

Hogyan használjuk?

Az így kiemelt beágyazott lekérdezéseket még a fő lekérdezés (ami a beágyazott lekérdezésekből olvas) futtatása előtt definiálnunk kell. Lehetőség van több ilyen "átmeneti tábla" létrehozására is a 'WITH AS' kifejezés után.

Példa:

WITH CTE_Tabla1 AS 

 (

  SELECT Mezo1, Mezo2, Mezo3 FROM tbl_Vers

  WHERE Mezo4 in ('Ecc', 'Pecc', 'Kimehetsz')

 ),

CTE_Tabla2 AS

 (SELECT Field1, Field2 FROM tbl_Mondoka

  WHERE Field3 = 'Holnapután bejöhetsz'

 )

SELECT * 

   FROM CTE_Tabla1 Inner Join CTE_Tabla2 ON CTE_Tabla1.Mezo1 = CTE_Tabla2.Field1

                       Inner Join tbl_AltatoMese ON CTE_Tabla2.Field2 = tbl_AltatoMese.ID

Egyéb tudnivalók:

• Az utolsó SELECT-ben fel kell használnunk az összes definiált "átmeneti táblát", különben nem fut le a lekérdezés
• Az utolsó SELECT utasításban az így létrehozott "táblákból" csak az ott megadott mezőneveket használhatjuk.
• Használható a VIEW készítés során is!

Link: http://msdn.microsoft.com/en-us/library/ms175972.aspx

Tovább...

SWOT elemzés

A SWOT elemzés célja

A SWOT elemzés rávilágít egy vállalat, iparág, projekt, termék, szolgáltatás, szervezeti részleg vagy akár egy konkrét személy GYengeségeire, Erősségeire, Lehetőségeire, ill. a kapcsolódó Veszélyekre. (Az előző szavak kezdőbetűit összeolvasva a SWOT elemzést szokták még GYELV elemzésnek is fordítani.)

A SWOT egy angol mozaikszó, 4 szó kezdőbetűiből áll össze:

Strengths - erősségek
Weaknesses - gyengeségek
Opportunities - lehetőségek
Threats - veszélyek


Részletesen

Vegyük szépen sorba a SWOT elemzés egyes elemeit. Mit takarnak igazából, hogyan kell őket meghatározni, illetve pár példát is megnézünk.

Strengths (Erősségek)

Azok a képességek, tulajdonságok, erőforrások, viszonyok, amelyekkel a vállalat/iparág/termék/... már rendelkezik, azokra jelentős ráhatással bír, és amelyek kiemelik a többi versenytárs közül és sikeressé teszik.

Weaknesses (Gyengeségek)

Azok a vállalatra jellemző tulajdonságok, amelyek miatt a vállalat teljesítménye elmarad az iparági átlagtól/versenytársaktól.

Az alábbiakban felsorolok pár szempontot, amelyeket értékelve vagy az Erősségekhez (pozitív) vagy a Gyengeségekhez (negatív) sorolunk:

• Cég/brand/termék image
• Technológiai tudás
• Innovációs képesség
• Partneri viszonyok
• Munkatársak (Lojalitás, elkötelezettség, fluktuáció)
• Tulajdoni viszonyok
• Menedzsment kompetencia, felkészültség
• Termék szortiment/választék
• Pénzügyi helyzet
• Folyamatok hatékonysága
• Költséghatékonyság
• Üzleti modell
• Vevőkör
• Döntéstámogatás

Opportunities (Lehetőségek)

Azok a külső körülmények, amelyekre a vállalatnak nincs, vagy csekély ráhatása van, és a vállalat működésére, piaci részesedésére, nyereségességére pozitív hatással lehetnek.

Threats (Veszélyek)

Azok a változások a vállalat környezetében (belül ill. kívül), amelyekre a vállalat csak reagálni tud, érdemben nem tudja befolyásolni a történéseket. Az események kimenetele negatív a vállalatra nézve.

Pár szempont, amelyeket a Lehetőségekhez vagy a Veszélyekhez sorolhatunk:

• Piaci verseny alakulása
• Szezonalitás a keresletben/kínálatban/stb.
• Cég/Termék megjelenési lehetőség a sajtóban
• Makrogazdasági környezet alakulása
• Politikai környezet alakulása
• Változó adórendszer
• Technológiai változások
• Vevői igények átalakulása

A SWOT analízis elkészítésekor törekedjünk arra, hogy a stratégia megvalósítását befolyásoló főbb tényezőket soroljuk fel és azokat értékelve dolgozzunk ki intézkedési terveket
Ne essünk abba a hibába, hogy túl szorgalmasak vagyunk és olyan tényezőket is felsorolunk, amelyek csak rendkívül kis mértékben vannak hatással a stratégiai céljainkra. Ne vesszünk el a részletekben, fókuszáljunk a jelentős hatással bíró elemekre.

Témához kapcsolódó linkek:
http://startupguide.hu/mi_az_a_swot_analizis
http://www.veniens.hu/vallalatepito/2009/07/04/betekintes-a-kockazatitokebfektetesek-vilagaba-interju/

Tovább...

Excel oszlopokból sorok

Aki dolgozott már marketing címlistával, annak ismerős lehet a következő helyzet. Tegyük fel, hogy Ön vásárolt/letöltött egy címlistát, ahol a címzett kapcsolati adatainál több elérhetőséget (Telefon 1, Telefon 2, E-mail 1, E-mail 2, ...) is megadtak, mindezeket külön oszlopokban.

Klikk a képre a nagyobb méretért!

Elképzelhető, hogy nekünk valamilyen ok folytán ez a formátum nem megfelelő (pl. a marketing adatbázisunk tábláinak belső felépítése miatt), és szeretnénk az oszloponkénti megjelenítést átkonvertálni úgy, hogy ezek az információk soronként jelenjenek meg.

Mik a lehetőségeink, ha mindezt Excel-ben szeretnénk megtenni? A jó hír, hogy megoldható. Az Excel klasszikus kimutatás varázslóját fogjuk erre a célra használni. Az Excel 2007-es verziójától kezdődően ez a funkció alapból nem elérhető a szalagon, vagy a gyorselérési eszköztáron, de az alábbi módszerrel elérhetővé tehetjük.

Menjünk a Fájl fülre, ott válasszuk a Beállítás menüpontot.

Klikk a képre a nagyobb méretért!

Válasszuk a 'Gyorselérési eszköztár' menüpontot. Ezután a 'Választható parancsok helye' legördülő menüből válasszuk a 'A menüszalagon nem szereplő parancsok' értéket, majd az alatta lévő listában görgessünk a 'Kimutatás és kimutatásdiagram varászló' értékhez. Nyomjuk meg a 'Felvétel > >' gombot.

Klikk a képre a nagyobb méretért!

Kattintsunk az újonnan felkerült ikonra, majd a megjelenő képernyőn váltsunk a 'Több tartomány (összesítés)' opcióra.

Klikk a képre a nagyobb méretért!

Klikk a képre a nagyobb méretért!

Adjuk meg az adattartományt, amin végre szeretnénk hajtani a transzformációt, majd nyomjuk meg a 'Hozzáadás' gombot.

Klikk a képre a nagyobb méretért!

 Egy kimutatást kaptunk eredményül, ahol kattintsunk bele jobb alsó sarokban található Végösszeg cellába.

Klikk a képre a nagyobb méretért!

Az alábbi listát kapjuk eredményül, ahol utána az 'Érték' (C oszlop) mezőben rászűrve a nem üres cellákra megkapjuk a kívánt listát.

Klikk a képre a nagyobb méretért!

Tovább...

Hónap első és utolsó napja

A hónap kezdő és végdátumának meghatározása különböző alkalmazásokban:

PL/SQL (ORACLE):

Aktuális hónap első napja:
trunc(sysdate, 'month') vagy trunc(sysdate, 'MM')

Aktuális hónap utolsó napja:
last_day(sysdate)

Egyéb:

 Az év első napja:
 trunc(sysdate, 'year')

 2 hónap múlva:
 add_months(sysdate, 2)



T-SQL:

Aktuális hónap első napja:
DATEADD(m, DATEDIFF(m,0,getdate() ), 0)

Aktuális hónap utolsó napja:
DATEADD(ms,-3,DATEADD(m, DATEDIFF(m,0,getdate() )+1, 0))

Előző év azonos hónapjának első napja:
DATEADD(m, DATEDIFF(m,0,getdate() )-12, 0)

Előző év azonos hónapjának utolsó napja:
DATEADD(ms,-3,DATEADD(mm, DATEDIFF(m,0,getdate() )-11 , 0))

Év első és utolsó napja:
Select DATEFROMPARTS(year(getdate()),1,1) Datum_ev_elso_napja
     , DATEFROMPARTS(year(getdate()),12,31) Datum_ev_utolso_napja

select DATEtimeFROMPARTs(year(getdate())-1,1,1,0,0,0,0) DatumIdo_tavaly_elso_napja
     , DATEtimeFROMPARTs(year(getdate())-1,12,31,23,59,59,997) DatumIdo_tavaly_utolso_napja

Egyéb:

 Szövegként megadott dátum átalakítása:
 CONVERT(DATETIME,'19980101',101)

 Rendszerdátum előtt 2 nap:
 DATEADD(d, 0, DATEADD  (d, -2, getdate() ))

Report Builder (SSRS):

Aktuális hónap első napja:
=DateSerial(DatePart("yyyy",today()),DatePart("m",today()),1)

Aktuális hónap utolsó napja:

=DateAdd(DateInterval.Day,-1, DateAdd(DateInterval.Month,1, DateSerial(DatePart("yyyy",today()),DatePart("m",today()),1)))

Előző hónap első napja:
=DateSerial(DatePart("yyyy",today()),DatePart("m",today())-1,1)

Előző hónap utolsó napja:
=DateAdd(DateInterval.Day,-1, DateAdd(DateInterval.Month,1, DateSerial(DatePart("yyyy",today()),DatePart("m",today())-1,1)))

Tovább...

ABC elemzés

Ismertető

Az ABC elemzés egy elsősorban a logisztikában / kereskedelemben elterjedt elemzési módszer. Annak megállapítására használják, hogy az adott termék / alapanyag készletgazdálkodásakor milyen stratégiát kövessen a vállalkozás. De ugyanúgy használható annak eldöntésére, hogy egy ügyfél a már meglévő forgalma, lehetséges forgalma, stb. alapján extra figyelmet kíván, vagy nem szükséges a kiemelt bánásmód.

Az analízis a Pareto-elven alapszik, miszerint a termékpaletta egy kis része felelős a teljes forgalom jelentős részéért. Az ABC elemzés a termékek éves felhasználása alapján különíti el a lényegest a lényegtelentől, 3 kategóriába sorolva azokat (A, B, C).


Kategóriák (A, B, C)

“A” anyag:
Az “A” anyagok csoportjába azokat az anyagokat soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső felhasználási
értéke magas és / vagy rendkívül nagy mennyiségben használják fel azokat. Az összes anyag együttes értékének 80 %-át, az összes anyag mennyiségének mintegy 10-20 %-át teszi ki.

“B” anyag:
A “B” anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső értéke közepes. Az összes anyag együttes értékének 15 %-át, az összes anyag mennyiségének mintegy 20 %-át teszi ki.

“C” anyag:
A “C” anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső felhasználási értéke alacsony, vagy ritkán kerül felhasználásra és/vagy rendkívül kedvező az ára. Az összes anyag együttes értékének 5 %-át, az összes anyag mennyiségének, mintegy 70 %-át teszi ki.


Van pár olyan tényező, ami a fentieken kívül befolyásolja, hogy a felsőbb kategóriába kerül-e (B->A, C->B) az adott alapanyag:

• gyorsan romló áru
• ellátás/beszállítók kiszámíthatatlansága 
• készlethiány súlyossága (mi történne, ha az adott alapanyagból / termékből hiány lépne fel)

Az A és B csoportnál szóba jöhető intézkedések:

• pontosabb előrejelzések készítése
• alaposabb nyilvántartás
• gyakoribb leltározás
• készlettartási költségek csökkentése

Az ABC elemzés lépései

1. A vizsgálatba bevonandó alapanyagok meghatározása, majd az időszaki felhasznált mennyiségek hozzárendelése.

2. A felhasznált mennyiségek és az egységár alapján a felhasznált termékek forgalmának kiszámítása, a felhasználás/fogyás értéke.

3. Az egyes termékeknek a felhasználás értéke szerinti sorba rendezése. (Csökkenő sorrend!)

4. Az egyes termékek felhasználási értékének százalékos megadása az összes felhasználási értékre vonatkoztatva. Adott termék forgalmának értéke hány százaléka az összes termék forgalmához képest.

5. Az egyes termékekre vonatkozó százalékos adatok összegzése. Az adatok alapján az alapanyagok A, B, C kategóriába történő besorolása.


Linkek:
http://www.agr.unideb.hu/ebook/logisztika/az_abcelemzs.html
http://mediapedia.hu/abc-analizis
http://abc-pareto-analysis.blogspot.hu/
http://gs1hu.org/FTP/documents/logisztika_konyv/Keszletgazdalkodasi_modszerek_utmutato.pdf

Ha több elemzési módszerre kíváncsi, kattintson ide: elemzési módszerek

Tovább...

Elemzési módszerek

Alább felsoroltam néhány közismertebb, illetve kevésbé elterjedt elemzési - tervezési módszert, technikát. Egy részük stratégiai elemzéshez, más részük hatékonyságnöveléshez használható, illetve néhányuk az üzleti eredményesség javítását hivatott szolgálni.


ABC elemzés

SWOT elemzés

Vízesés diagram

Ár, volumen, összetételváltozás hatás elemzés

BCG mátrix (portfolió elemzés)

Értéklánc elemzés

Balanced Scorecard

RFM elemzés

Ok-okozat, halszálka diagram, Ishikawa-diagram, 5W (5 miért?)

Marketing mix

PEST analízis

Porter féle 5 versenyerő modell

Termék életgörbe

Forgatókönyv technika

Benchmarking

Értékelemzés

Conjoint analízis

Delphi módszer

Brainstorming

Hatalom - érdek mátrix

Költség-haszon elemzések (CBA – cost-benefit analysis)

Költség – haszon mátrix

Érzékenységvizsgálat

Kockázatelemzés

RACI mátrix

Tovább...

INDEX HOL.VAN függvény használata

Minden igazán gyakorlott Excel felhasználó már kívülről ismeri az FKERES függvény használatát. FKERES(keresési_érték,tábla,oszlop_szám,tartományban_keres) 

Ugyanakkor számosan közülük még soha nem használták az INDEX HOL.VAN függvény párost. Az INDEX és HOL.VAN függvények együttes használatával egy táblázat bizonyos oszlopának és sorának metszéspontjában található cellaértéket kérdezhetjük le. Hasonlókat tud, mint az FKERES, de bizonyos helyzetekben mégis érdemes ezt használnunk.

Függvények külön-külön

Az egyszerű INDEX függvény egy értéket ad vissza egy cellatartományból egy sorszám alapján.

   = INDEX ( cellatartomány ; sorszám )
     azaz
   = INDEX ( hol keresem ; hányadik elemet )

A HOL.VAN függvény egy adott elemet keres egy cellatartományban, majd visszaadja az elem tartománybeli relatív pozícióját. Ha pontos találatot szeretnénk, akkor az egyezés típusának értéke legyen 0!

   = HOL.VAN (keresési érték ; cellatartomány; egyezés típusa )
     azaz
   = HOL.VAN (mit keresek; hol keresem; egyezés típusa )


Példa

Vegyünk például egy táblázatot, amelynek 2 oszlopa van. Vevőnév, Vevő azonosító. Tegyük fel, hogy egy másik helyen van egy Vevő azonosítónk, és az ottani azonosítókhoz szeretnénk kikeresni a hozzátartozó nevet. Az FKERES-t itt most nem használjuk, mert nem tud a táblázatban az "oszlopokban visszafelé" (balra) keresni. Helyette használjuk az INDEX HOL.VAN függvényt!

klikk a képre a nagyobb méretért

   = INDEX ( hol keresem; hányadik elemet )

behelyettesítve a HOL.VAN függvényt a második paraméter helyére:

   = INDEX ( hol keresem;
                      HOL.VAN (mit keresek ;
                                         hol keresem ;
                                         egyezés típusa ) )

azaz

   = INDEX ( vevőnevet tartalmazó cellatartomány ;
                     HOL.VAN ( vevő azonosító ;
                                          azonosítót tartalmazó cellatartomány ;
                                          pontos egyezés ) )



Mikor használjuk az FKERES helyett?

• a  keresett érték (függvény eredménye) oszlopa megelőzi a keresési érték (függvény paramétere)  oszlopát.
• sok oszlop és sok sor esetén (kevesebb erőforrást használ és így gyorsabb Megjegyzés: Leteszteltem, és a 2010-es Excel-ben ugyanazon a nagyméretű táblán a sok tízezer FKERES ill. INDEX HOL.VAN függvény szinte másodpercre pontosan ugyanannyi idő alatt frissült be (~50mp). Az Excel előző verzióiban valószínűleg még volt különbség, a legújabbakban ez eltűnni látszik.)
• mátrixos táblázatból adatkinyerésre. (főleg változó oszlopsorrend esetén, pl. EXCEL kereszttáblás kimutatások esetén, ahol bármikor egy új elem kerülhet be az oszlopmezőkbe.)

Angol nyelvű oldalak a témában:
http://www.randomwok.com/excel/how-to-use-index-match/
http://blog.contextures.com/archives/2011/01/25/30-excel-functions-in-30-days-24-index/

Tovább...

cash flow tippek - likviditásmenedzsment

Egy vállalkozás életében nemcsak a kurrens termék, a biztos ügyfélbázis kulcsfontosságú a sikeres működéshez, hanem figyelni kell arra is, hogy mindig legyen elegendő rendelkezésre álló pénzösszeg. Ebből fizeti ki a munkavállalókat, a beszállítókat, tesz eleget adó- és járulékfizetési kötelezettségeinek.

Van néhány módszer, amelyek alkalmazásával nem kerül kényelmetlen helyzetbe, nyugodtan alhat pénzügyei miatt.

• Amennyiben partnereivel stabil kapcsolatot alakított ki, megbíznak Önben, kérjen előre fizetést, vagy előleget.
• Hosszabb időt igénybe vevő munkáknál állapodjon meg előre vevőivel menet közbeni, szakaszos fizetésről. (munka állásától függően, vagy havi, heti, napi fizetés)
• Banki kölcsön szükség esetére.
• Amint végzett a munkával, rögtön állítsa is ki a számlát. Ne várja meg ezzel a hét vagy hónap végét.
• Világosan és jól láthatóan tüntesse fel számláján a fizetési határidőt, módot.
• Kínáljon fel valamilyen kedvezményt a előre fizetés vagy lejárat előtti fizetés esetén. (Ez lehet plusz szolgáltatás, ajándék, egyéb kedvezmény a későbbi rendeléseire. Ezzel egyben ösztönözzük is az üzleti kapcsolat további fenntartására.) Ezt szintén tüntessük fel a számlán.
• Ne növelje a vevői hitelkeretet. Helyette kérje őket számláik gyorsabb kiegyenlítésére, és szállítson több tételben, időben kiegyenlítettebben.
• Ne adjon hitelt, új nagyobb partnereinél végezzen hitelképesség vizsgálatot.
• Ha bizonyos vevői rendre késedelmesen fizetnek, növelje az általuk fizetendő árakat. Ha reklamálnak, akkor mutassa be nekik a korai fizetéshez kapcsolódó kedvezményeket.
• Hagyja elmenni legrosszabb ügyfeleit. Számítsa ki a jövedelmezőségüket, a számukra nyújtott hitelek költségét. Vizsgálja meg a vevőkövetelés és szállítói tartozások átfutási idejét. A bank dolga a hitelezés, nem az Öné.
• Tárgyaljon beszállítójával az árcsökkentésről illetve a hitelkeret kibővítéséről, fizetési határidő meghosszabbításáról.
• Versenyeztesse meg beszállítóit, hirdessen tendereket.
• Új beszállítók feltérképezése és meghívása a kiírt tenderekre.
• Nemzetközi kereskedelem esetén az árfolyamkilengések hatásának tompítására fedezeti ügyletek kötése.
• Hitelkártya használata. Amennyiben a hónap végén mindig kiegyenlíti a fennálló egyenleget és a használatának nincsen költsége, ezen típusú kártyák nagyon költség hatékonyak.
• Használjon elektronikus banki átutalásokat. A banki rendszerek nyilvántartásai segítenek Önnek az áttekinthető cash flow menedzsmentben.
• Kérje partnereit az elektronikus banki átutalások használatára.
• Kerülje a banki kölcsönök túlzott használatát, amennyiben tulajdonosi kölcsönnel is megoldható a helyzet. A banki kölcsön kamatai folyamatosan apasztják a működő tőkét, a tulajdonosi kölcsönt pedig azonnal visszakérheti, amennyiben fellendül vállalkozása forgalma.
• Végezzen érzékenység vizsgálatot. Ez könnyedén megvalósítható egy táblázatkezelő programmal (pl. Excel). Azonosítsa be azokat a költség típusokat, amelyek változása a leginkább érinti az Ön üzletmenetét. Csökkentse a kockázatokat ezen költségek mérséklésével (leépítés, hatékonyabb technológiák alkalmazása).
• Fontolja meg a bankváltást. Némely bank nagyon kedvezményes elektronikus bankolást kínál az (új) ügyfeleinek.
• Nagyobb cégek esetén lehetőség van a banki kondíciók újratárgyalására, ne hagyja ki ezt a lehetőséget!

Gondolja át, mi használható fel a fentiekből az Ön vállalkozására vonatkozóan és lásson hozzá még ma a megvalósításhoz!

Olvassa el az alábbi bejegyzést is:
Cash Flow

Tovább...

Excel fájl méretnövekedés

Probléma: Excel fájl mérete indokolatlanul nagy

Ha azt tapasztaljuk, hogy Excel fájlunk mérete minden ok nélkül rendkívül megnőtt, akkor annak hátterében leggyakrabban a formázás nem megfelelő használata áll. Egy Excel fájl mérete drasztikusan megnövekszik, ha a formázásnál (legtöbbször adatok kiemelése háttérszínezéssel) nem csak a megformázni kívánt területet, hanem az egész sort vagy oszlopot formázzuk. 

Míg az Excel korábbi verzióiban kb. 65 ezer sor és 256 oszlop volt, addig a 2007-es verziótól kezdődően már 1 millió sorra és 16 ezer oszlopra teszi rá ilyenkor a formázást az Excel. Ennek mentése nagyságrendekkel nagyobb tárhelyet igényel.

Megoldás: Excel fájl méretének csökkentése a formázás levételével (üres cellákról)

1. Indítsa el a Kezdőlap fülön, a Szerkesztés csoportban az Irányított kijelölés opciót (gyorsabb ha F5-öt nyom, majd Irányított opciót).

2. Üres cellák opció kiválasztása, majd Ok.

3. Kezdőlapon Szerkesztés csoportban az Összes törlése opció kiválasztása.

Klikk a képre a nagyobb méretért

4. Menjünk el az utolsó használt sor alá, jelöljük ki a sort. Majd Ctrl+Shift+le nyillal jelöljük ki az összes maradék sort.

5. Itt is használjuk a 3-as pontban leírt összes törlését.

6. Menjünk el az utolsó oszlop után és Ctrl+Shift+jobbra nyíllal jelöljük ki a többi oszlopot.

7. Innen is töröljünk mindent.

8. Más névvel mentsük a fájlt.

Excel kimutatás

Amennyiben Excel kimutatást is tartalmaz a fájlunk, és már nincs szükség a benne lévő adatokra, akkor jelöljük ki a kimutatás területét és töröljük. Sok (tíz-, száz-)ezer soros kimutatás esetén excel fájlunk egyenesen fellélegzik!

Tovább...